„ Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a fejletlenebb gazda-sági régiók konvergenciáját. Az uniós támogatások az elmúlt években Magyarországon is jelentős szerepet töltöttek be a finanszírozásban. A 2007-2013-as ciklus keretében mintegy 28,7 milliárd euró érkezett a magyar gazdaságba. Az új ciklusban körülbelül hasonló nagyságrendű támogatás folyhat be hazánkba, azonban a támogatások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából előnyösebb lehet.

….Idén is jelentős volumenű EU-támogatás felhasználására lehet számítani, amivel a teljes 2007-2013-as ciklus keretösszegét sikerülhet lehívni. Előrejelzésünk szerint a tavalyinál kis mértékben nagyobb lehet a források felhasználása 2015-ben. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is körülbelül a GDP 5-6 százalékának megfelelő EU támogatás érkezhet hazánkban. A források mértéke az önrésszel kiegészülve elérheti a 2700 milliárd forintot 2015-ben, így a teljes kifizetés meghaladhatja a kormány által az idei költségvetésben megfogalmazott célt. Ezzel a 2007-2013-as költségvetési ciklus támogatásainak felhasználása 100 százalék körüli lehet, az állami önrésszel együtt a teljes kifizetett összeg elérheti a 9100 milliárd forintot.”

(Babos Dániel – P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére /részlet/)

„Az Európai Unió Bírósága igazat adott az Európai Bizottságnak a magyar kormánnyal szemben, és úgy döntött, a magyar cafeteria-rendszer egyes elemei sértik az uniós jogot. A kormány változtatásra fog kényszerülni.

…Az Európai Unió bírósága szerint a magyar cafeteriaszabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteriapiacról.

…Az Európai Unió Bírósága öt pontban meszelte el a magyar szabályokat:

1. A magyar jogszabály alapján olyan cégek nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, amelyeknek más uniós tagállamban van a székhelyük, csak a magyarországi társaságok. Ez sérti azt az irányelvet, hogy a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
2. A magyar szabályok azt is megszabják, hogy milyen formában működjön az a cég, amely SZÉP-kártyát akar kibocsátani, és arra is kötelezi a kártya kibocsátóját, hogy csak magyar cég leányvállalataként működhet. Ez is kizárja a külföldi cégeket, és a bíróság megállapította, hogy emiatt a magyar szabályok nem egyeztethetők össze azzal az irányelvvel, mely szerint a szolgáltatókat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a székhelyük alapján.
3. A magyar cafeteriaszabályoknak csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek megfelelni, ugyanis az előírás szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetés.
4. A kistelepüléseken való jelenlét megkövetelésével a magyar szabály megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.
5. A bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopol helyzetbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA), mellyel  megsértettük a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Az utalványokat a törvény szerint csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.”

Szerző: hvg.hu, 2016. február 23., kedd, 10:03 /részlet/

A társadalom választójoggal rendelkező része, 2003. április 12-én, 83,76%-os támogatással elfogadta az Európai Uniós tagságot. A csatlakozásra szavazókat motiválhatta az a gondolat, hogy az EU-hoz tartozás jobb lesz az országnak, mint ha nem tartoznának ehhez a közösséghez.  Az írás elején olvasható néhány adat érzékeltetni próbálja – már amennyire ilyen összegek ésszel felfoghatók – hogy például milyen területeken profitálhatunk az EU-s tagsággal. Végtelen táblákon olvashatjuk országszerte és hallhatjuk tévében, rádióban, hogy milyen Uniós forrásból épül, szépül az ország. Kötöttünk egy megállapodást az Európai Unióval. Elfogadtunk egy szabályrendszert, egy szabályrendszert, ami nagyon határozott koncepció alapján került kialakításra. Ennek olyan következményei vannak, hogy ömlik be a pénz az országba és olyan következményei is vannak például, hogy EU-s jog szerint nem lehet ellehetetleníteni Magyarországon szolgáltató külföldi (EU-s) vállalkozásokat. Akkor sem, ha az kényelmes, akkor sem, ha abból hátrányos helyzetű gyerekek nyaralnak, akkor sem ha nagycsaládosok és idősek látják hasznát és akkor sem ha számtalan üdvözítő és az állítólagos magyar-keresztény-konzervatív értékrend szerinti jó következik ebből. Az imént felsorolt dolgokat joggal nevezhetnénk jónak, a szó majdnem minden értelmében, érthetően népszerűek. Ahogy Robin Hood is népszerű volt a történet szerint. Magyarország kormánya pedig, azzal párhuzamosan, hogy elképesztő profizmussal hívja le és költi el az összes EU-s forrást (a projekteket fojtogató korrupciós ködöt most egyáltalán nem érintjük), az említett Robin Hood szerepében is tetszeleg. Magyarország kormánya megpróbálja elhitetni velünk, hogy az EU pikkel Magyarországra, az EU bünteti Magyarországot és egyáltalán, az EU összefogott azért, hogy Magyarországot tönkre tegye. Az igaz, hogy a GDP 5-6 százalékának megfelelő pénzt utal ki nekünk, de ezzel együtt tönkre is akar tenni bennünket. Ami ellen Magyarország kormánya síkra száll. Mert tiszteletet Magyarországnak! A multik – annak ellenére, hogy a magyar munkavállalók nem elhanyagolhatóan nagy részét foglalkoztatják, amire pusztán a magyar gazdaság nem lenne képes! – az Unióhoz hasonló kizsákmányoló parazitaként van értelmezve. Ilyen paraziták például a magyar energia piacon létező, külföldi tulajdonban lévő szolgáltató és kereskedő cégek. Mint az valószínű nem elégé ismert, az egyetemes szolgáltatásban (lakossági felhasználók) számlázott energiadíjakat magyar kormányrendelet határozza meg. Máshogy fogalmazva, azt, hogy egy külföldi tulajdonú energiaszolgáltató mennyire kizsákmányoló, hogy Magyarországon mennyire magas a rezsi, az kizárólag Magyarország kormányától függ. Így azért is Magyarország kormánya felelős, hogy a rezsicsökkentés előtt magasak voltak az energiadíjak. Ezek után nehezen értelmezhető az, hogy most Magyarország kormánya a rezsicsökkentés okán folyamatosan ünnepli magát.

Ilyen multi vagy vállalat, az EU-s szabályok tökéletesen figyelmen kívül hagyásával, a cafeteria piacról kiebrudalt összes, Erzsébet utalvány és SZÉP kártya előtti béren kívül juttatást kínáló cég. Ha nagyon jóindulatúan és naivan közelítjük meg az új szabályozást, mely a fenti átrendeződést eredményezte, két lehetőségünk van. Az egyik az, hogy olyan rossz szakemberek készítették elő a szabályozást, akiknek nem volt nyilvánvaló, hogy ez nincs összhangban az Uniós jogszabályokkal. Ez azt jelentené, hogy a kormányban dolgozó szakemberek nem a szaktudásuk alapján kerültek pozícióba, hanem(?). A másik és sokkal valószínűbb lehetőség az, hogy pontosan tisztában voltak az új szabályozás és az EU-s irányelvek összeegyeztethetetlenségével, de a hátrányos helyzetű gyerekek és a nagycsaládosok üdülése, Magyarország kormányának erkölcsi értékrendjéből következő döntése alapján előbbre való, mint a jogszabályok. Különben meg a parazita kizsákmányolók ellen a cél szentesíti az eszközt. Az EU-nak majd meg megmutatjuk, mi az a Tisztelet! Pontosan ugyanazzal az erőszakos, arrogáns módszerrel találkozunk, amivel Magyarország kormánya szinte minden helyzetre reagál.

Az már saját tapasztalat, hogy Magyarország kormánya nem csak az idegenekkel jár el így. Magyarország kormánya mindenhez és mindenkihez az alapján a koncepció alapján viszonyul, „aki nincs velünk, ellenünk”. Módszerei sokfélék, változatosak a hosszú évekig elnyújtott jogi procedúrától kezdve a hivatali visszaélésen keresztül az egyszerű kopaszok kiküldésig.

Magyarország kormányát – habár pont az ennek ellenkezőjével plakátozza ki minden héten az országot – nem érdekli, hogy mit szeretnénk, hogy hogy szeretnénk. Magyarország kormányát az érdekli, hogy melyik oldalon állunk. Ha ezt megtudta, már csak a megfelelő gombot kell megnyomnia. És a gombot meg fogja nyomni.